Biztosan veled is gyakran előfordult már, hogy egy illatot megérezve hirtelen eszedbe jutott egy emlék, vagy újra elkapott egy régi érzés, hangulat. A pillanat ahogy jön el is illan, így általában nem tulajdonítunk neki túl nagy jelentőséget, ám ez az egész sokkal érdekesebb, mint gondolnád, ugyanis az illatok nem csak a múltban átélteket idézhetik fel bennünk, de tudat alatt nap mint nap befolyásolnak is minket.

A szaglásunk a legkifinomultabb érzékszervünk, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az orrunkban legalább 1000 különféle receptor sejt működik! Ezek a sejtek életünk folyamán 2 havonta megújulnak: elhalnak, majd új szaglósejtek képződnek, sőt, emellett változnak is aszerint, hogy a szaglásunkat mire és milyen intenzitással használjuk. Ezért vagyunk képesek több száz szagot megkülönböztetni, a profik pedig - mint például a borszakértők, vagy a parfümőrök - ezernél is többet, és ezért tudjuk a szaglásunkat edzeni: ha tudatosan kondicionáljuk, idővel egyre érzékenyebb lesz!

Amikor újra érzünk egy bizonyos illatot, érzelmek és emlékek sokaságát idézi fel bennünk. Így őrizzük meg szaglásunk által a tapasztalatainkat, élményeinket a világról. Ezt a jelenséget Proust effektusnak hívjuk, mivel a híres Marcel Proust volt az első, aki „Az eltűnt idő nyomában” című regényében először kapcsolta össze közvetlenül a szaglást az emlékezettel, és le is írta azt - nem is sejtve, hogy az idegtudományos kutatás egészen különálló ágát alapozza meg ezzel. 

Az illatemlékeink fontos részei a személyiségünknek és tudat alatt nap mint nap befolyásolnak minket, legyen szó akár a munkánkról, akár a magánéletünkről. Évtizedekkel Proust könyve után tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy az illatok sokkal erősebben stimulálják és pontosabban idézik fel érzelememlékeinket, mint a hangok. De ez még nem minden: az illatok által bevésődött emlékeink hosszú évtizedekig, sőt, akár egy életen át megmaradnak és előhívhatóak.

De miért van ennek olyan nagy jelentősége? Nos, jó ha tudjuk, hogy a Proust-jelenségre már egy egész iparág épült, a marketing szakma is felfedezte ugyanis, hogyan tudnak minket szinte észrevétlenül az orrunknál fogva vezetni. Egy kávézóban a kávéillat, vagy egy pékségben a frissen sült kenyér illata jó érzéssel tölt el minket, ennek hatására szívesen töltjük ott az időnket és fogyasztunk vagy vásárolunk, ám nem minden üzlet rendelkezik ezzel a "fegyverrel". Épp ezért az elmúlt években egyre több és több vállalkozás veszi igénybe az illatmarketinget, azaz tudatosan fejlesztenek ki, vagy választanak egy illatot, ami a vevőben kellemes érzéseket kelthet. Vigyázni kell azonban, mert ahogy egy jó illat bevonzza, úgy egy kellemetlen gyorsan el is üldözheti a vásárlókat!

Mindannyiunknak megvan a saját, csak rá jellemző szaga. A testünkben található mirigyek váladéka nagyjából 200 vegyületet tartalmaz, melyek aránya mindenkinél eltérő. Az illatok mesterei, a parfümőrök úgy tartják, akkor jó egy parfüm, ha viselőjének saját illatához passzol, azzal harmonizál. Különösen fontos ez akkor, ha személyre szabott parfümöt készítenek. A parfümkészítés folyamatát nem véletlenül hívják komponálásnak is: az alkotók munkájuk során az úgynevezett parfümorgonát, vagy illatorgonát használják. Képzeljünk el egy polcot, ahol illatanyagok százai sorakoznak, pontosan meghatározott rendben - pont mint az orgona sípjai. Ezen anyagok kisebb-nagyobb arányú keverésével születnek meg az új parfümök, amik újra és újra elcsábítanak minket a boltok polcain.