Közeledik a húsvét, ami a kereszténység legnagyobb ünnepe, de a valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Ilyenkor húsvét vasárnap összegyűlik a család, a hagyományos sonkás, tojásos ételek mellé friss, tavaszi zöldségek és egy szép fonott kalács kerülnek az asztalra. A vázában aranyeső és barka, az asztalt hímes tojások díszítik, húsvét hétfőn pedig kezdetét veszi a locsolkodás hagyománya. De vannak olyan kevésbé ismert érdekességek is az ünneppel kapcsolatban, amit érdemes tudni.
Mikor is van húsvét pontosan?
Ennek az ünnepnek nincs pontos, állandó dátuma, azaz mozgó ünnep. A niceai zsinat döntéseként a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte után az első vasárnap a húsvét vasárnap. Ezt a Hold aktuális állásából számolják, az évek során a képletek és a módszerek változtak, a bonyolult eljárást itt lehet tanulmányozni.
És mi köze van ehhez a nyúlnak?
Már gyerekként is tudjuk, hogy a húsvét egyenlő a nyúllal, de vajon miért? A húsvéti nyúl kicsit bizarr, tojást tojó figuráját állítólag egy germán legendának köszönhetjük. E szerint Eostre istennő egyszer talált egy haldokló madarat és hogy megmentse a hideg télben rá váró haláltól, bundás nyuszivá változtatta, ám a madár tojást tojó képessége így is megmaradt. Más források szerint viszont egy félreértés az egész: egyes német területeken gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, ami németül Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase, így került végül tyúk és tojás helyett nyúl és tojás a húsvéti hagyományok közé.
Miért vízbehányó hétfő?
A locsolkodás hagyományának eredetéről is több legenda szól. Egyes források szerint ez a szokás a keresztelés során használt vízből ered, mások szerint a Krisztus sírját őrző katonák vízzel próbálták távol tartani az asszonyokat, innen ered a locsolkodás. A legvalószínűbb, hogy a termékenységgel van összefüggésben, hiszen a tavasz, a víz, a locsolás mind erre utal, ahogy a locsolásért járó piros tojás is.
Régebben vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték ezt a napot, ugyanis nemcsak meglocsolták, de akár az itató vályúba is bedobták a lányokat. A drasztikus hagyomány pedig egész addig élt, amíg a lányok is úgy tartották, hogy akit nem locsolnak meg húsvét hétfőjén, az elhervad és nem talál magának férjet.
Mivel locsoljunk?
A hagyományos kútba, vagy patakba merített jéghideg víz nyakba öntése manapság már (hálisten) nem divat, ahogy a finomabb, ám még mindig elég drasztikus változata, a szódásüveg sem.
A locsolás egy ideje kölnivel, vagy parfümmel történik, ami a locsolók számának növekedésével egy semmihez sem hasonlítható illattá áll össze a lányok haján és ruháján. Ezért ha locsolni szeretnénk, válasszunk inkább valami finom, könnyű parfümöt és csak egész keveset fújjunk a meglocsolni szánt lányra. Egy virágos, vagy citrusos illatnak biztosan minden hölgy örülni fog.
És miért miért éppen piros tojás?
A tojás a feltámadás, az élet szimbóluma. A húsvéti tojások befestése és díszítése is régi hagyomány, a festett tojások közül a legklasszikusabb a piros színű tojás. Erre is több magyarázat van: a piros utalhat a vérre, Krisztus vérének színére, de akár ennél még ősibb, pogány időkre is visszavezethető, hiszen akkor még a piros színnek hatalmat, mágikus erőt tulajdonítottak.
De az is hozzájárulhat, hogy a tojásokat pirosra festeni az egyik legegyszerűbb volt: a piros festéket természetes alapanyagokból is könnyű előállítani, például hagymahéjból, vagy bíbortetűből.
